Tartesszoszi civilizációval hozzák összefüggésbe. Emlékét 70 kőbe vésett felirat őrzi főként Dél-Portugáliában, valamint elszórtan a spanyolországi Andalúzia és Extremadura területein. A feliratok keletkezésének ideje vitatott, valószínűleg a Kr. e. 7. század környékére tehetőek. Maga a nyelv elnevezése is egyezményes: Hérodotoszra vezethető vissza, aki erős és gazdag „Tartesszosz királyság”-ról számolt be a Kr. e. 6. századi Guadalquivir torkolatában, azonban e nyelvemlékeknek a valódi királysággal való összefüggése nem bizonyított, mivel még az sem biztos, hogy egyáltalán létezett-e valójában ilyen város vagy királyság. ~ Az inkorporáló vagy bekebelező nyelv a nyelvtipológiai osztályozás szempontjából olyan, magas fokon agglutináló nyelv, amely a nyelvtani viszonyokat és a szóképzést a szótőhöz járuló toldalékok és utóragok útján fejezi ki, ahol a toldalékok hosszú halmaza gyakran határozó- és módosítószókat is magukban foglalhat, ezzel akár teljes mondatnak megfelelő szavakat alkotva. Az inkorporáló nyelvek e tulajdonságuknál fogva egyúttal poliszintetikus, azaz magas fokon jelentéstömörítő nyelvek is (a nyelvészeti szakirodalom ezért sokszor azonos fogalomként kezeli az inkorporáló és a poliszintetikus nyelvet). ~ A Spanyol Királyi Akadémia épülete [[Madrid]]ban ~ A venlafaxin két aktív enantiomerrel rendelkező racemát. A feltevések szerint az antidepressans hatása összefügg azzal, hogy a venlafaxin potenciálja a neurotranszmitter aktivitást a központi idegrendszerben. ~ Egy szigetnyelv (izolált nyelv vagy elszigetelt nyelv) abszolút értelemben, más élő nyelvekkel demonstrálható genealógiai kapcsolatok nélküli természetes nyelv; vagy, más szavakkal, egy olyan nyelv, amelynek nincs közös őse más nyelvekkel. A gyakorlatban ez egy olyan nyelvcsaládot jelent, amely csupán egyetlen nyelvből áll. Gyakran említett példa a baszk, az ainu és a koreai. ~ A petitio principii (latinul „alapkérdéshez folyamodás”), vagy körkörös érvelés, olyan informális érvelési hiba, amelyben a beszélő a következtetést a feltett bizonyítandó állítás igaznak feltételezésével igazolja. Erich Fromm, német filozófus és pszichológus A rombolás anatómiája című könyvébenErich Fromm, A rombolás anatómiája, Budapest, Háttér Kiadó és Kereskedelmi Kft, 2001 – ISBN 963-8128-94-1. így fogalmaz: "És máris kilyukadtunk egy körben forgó érvelésnél: abból indulunk ki, amit az elmélet megkövetel, majd azt állítjuk, hogy a tények igazolták az elméletet." ~ A post hoc ergo propter hoc (latinul „utána, tehát miatta”) vagy röviden post hoc olyan logikai/következtetési hiba, amelyben az érvelő feltételezi, hogy ha az egyik esemény a másik után következik be, akkor közöttük feltétlenül ok-okozati összefüggés van. ~ A cum hoc ergo propter hoc (latinul „vele, tehát miatta”) olyan logikai/következtetési hiba, amelyben az érvelő feltételezi, hogy ha az egyik esemény a másikkal összefüggésben következik be, akkor közöttük feltétlenül ok-okozati összefüggés van. ~ A képző olyan toldalék, amelyet, ha egy alapszó végére illesztenek, megváltoztatja ennek jelentését, új szótári szót hozva létre. Egyes képzők nem alkotnak az alapszóhoz képest más szófajhoz tartozó szót, például főnévből másik főnevet alkotnak: fiú + -cska → fiúcska. Más képzők azonban más szófajba sorolják az új szót: ember (főnév) + -i → emberi (melléknév). ~ A kettőspont (:) egy írásjel. Unicode-ban, ASCII-ben az 58. helyen van, hexadecimálisan 0x003A ~ Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi. A vonzatait, bővítményeit nemritkán örökli az eredeti igétől, viszont a mondatban, amelybe kerül, a névadó másik szófaj tulajdonságait mutathatja. Személye, száma többnyire nincs (hacsak a másik szófaj ezt meg nem követeli), de lehet ideje, ill. aspektusa (egyidejű, előidejű, utóidejű), valamint igeneme (cselekvő vagy szenvedő). Alkalmas mondatrövidítő szerkezetek létrehozására. ~ A szelegilin (deprenyl) egy MAO-B gátló antiparkinzon és antidepresszáns gyógyszer. A vegyület a magyar gyógyszerkutatás sikertörténete, ugyanis a szelegilint, ami az első MAO-B gátló vegyület, Knoll József és munkatársai fejlesztették ki. 1966 óta több, mint 3500 cikk jelent meg a szelegilinről. A világ számos országában, az USA-ban is törzskönyvezve van. ~ index.php beginning. report all errors.
Notice: Undefined variable: temp in C:\\Program Files (x86)\\Apache Software Foundation\\Apache2.2\\htdocs\\pedia\\DBpediaFunctions.php on line 433

Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at C:\\Program Files (x86)\\Apache Software Foundation\\Apache2.2\\htdocs\\pedia\\index.php:4) in C:\\Program Files (x86)\\Apache Software Foundation\\Apache2.2\\htdocs\\pedia\\includes\\WebResponse. ~ A maprotilin tetraciklikus antidepresszívum, nem szelektív monoamin újrafelvétel gátló, amely a triciklikus antidepresszívumok számos alapvető terápiás hatásával rendelkezik. ~ index.php beginning. report all errors.
Notice: Undefined variable: temp in C:\\Program Files (x86)\\Apache Software Foundation\\Apache2.2\\htdocs\\pedia\\DBpediaFunctions.php on line 433

Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at C:\\Program Files (x86)\\Apache Software Foundation\\Apache2.2\\htdocs\\pedia\\index.php:4) in C:\\Program Files (x86)\\Apache Software Foundation\\Apache2.2\\htdocs\\pedia\\includes\\WebResponse. ~ A szaglás a levegőben oldott anyagok észlelését jelenti. Az ízek és a szagok kölcsönösen hatnak egymásra. A szaglás a legösszetettebb vegyi érzékelési mód. A gerincesek szaglóreceptorai rendszerint az orrban helyezkednek el. ~ A hallásküszöb az a legkisebb hangnyomás, amelyet visszhangmentes, úgynevezett süketszobában a vizsgált személy fülével még éppen érzékel. Az egészséges ember hallásküszöbe a 2 kHz-es frekvenciánál 20 µPa. Az értékek eltolódá­sa, illetve a szintkülönbség decibelben kifejezett értéke a hallásveszteségnek mértékét is jelenti. A hallásveszteség lehet vezetéses, a fül belső szerkezetéből adódó, vagy idegi, az idegrendszer működésének hibája miatt kialakuló. ~ Az első germán hangeltolódás törvénye (Erste Lautverschiebung) a germán nyelvek és más indo-európai nyelvágak mássalhangzói közötti összefüggés elmélete, leírja az ős-indo-európai mássalhangzók fejlődését a germán alapnyelvben (a mai germán nyelvek közös ősében). Fontos hangsúlyozni, hogy az „első” jelző nem a hangeltolódás, hanem a felfedezése elsőségére utal. ~ Az ekvivokáció avagy a szóazonosságra alapuló érv egy olyan érvelési hiba, amely egy azonos alakú szó különböző értelmének az összemosására épül. ~ Az alapszókincs vagy alapszókészlet egy nyelv szókincsének az a része, amely a nyelv legősibb korszakából származik (alapnyelvi eredetű szavak vagy igen régi jövevényszavak), köznapi fogalmakat fejez ki, a nyelvközösség minden tagja ismeri a jelentését, és amelyek származékaiból gyakran nagyobb szócsaládok keletkeznek. Nyelvek rokonságának vizsgálatakor a szókincsnek ezt a részét szokták elsősorban figyelembe venni. ~ A térkép sárgával jelöli az alnémet, kékkel a középnémet és zölddel a felnémet dialektusok elterjedési területét. ~ A tőhangváltás a nyelvészetben az azonos szócsaládhoz tartozó (vagy ugyanazon tőre visszavezethető) szavak tövében végbemenő hangváltakozásokat jelenti a szóképzés, illetve a ragozás (együttesen: flexió) során. A flektáló nyelvekben a belső flexió eszköze, azaz egyedül vagy toldalékkal társulva jelzi a szófajt, a számot (egyes szám, többes szám), a nemet, az esetet, az igealakot stb. Főként az indoeurópai, valamint az afroázsiai nyelvek sajátossága. ~ Stanislas Dehaene (Roubaix, Franciaország, 1965 május 12.) Dehaene a Collège de France professzora, és 1989 óta az INSERM (Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale) orvostudományi és közegészségügyi kutatóintézet Kognitív Képalkotóeljárások egységének (Cognitive Neuroimaging, Unit 562) vezetője. Arizóna]], 2008.) ~ A hagyományos nyelvtan a leíró nyelvtanoknak az a fajtája, amelyek a klasszikus görög (később latin) nyelvtanírási hagyományt követik. A klasszikus kor nyelvtaníróit grammatikusoknak hívták, a leghíresebbek Dionüsziosz Thrax, Apollóniosz Düszkolosz, Donatus.) Ennek a hagyománynak a főbb jellegzetességei a következők: ~ A secundum quid (latinul „a dolog alapján”), vagy elsietett általánosítás, olyan érvelési hiba, amely a következtetést túl kicsi, vagy nem reprezentatív minta alapján vonja le. ~ A hamis dilemma egy olyan érvelési hiba, amely úgy állítja be a vitát, mintha csak két alternatíva létezne, mikor valójában több, nem mérlegelt választási lehetőség is van. Ez a két alternatíva legtöbbször a lehetőségek skálájának két szélsősége. ~ A félhangzó (latinul semivocalis) olyan magánhangzó, amely a kiejtésben nem alkot önálló szótagot, hanem egy kettőshangzó (vagy hármashangzó) egyik alkotóeleme, azaz a szótagolás szempontjából úgy viselkedik, mint egy mássalhangzó. Félhangzó minőségben általában a legzártabb magánhangzók fordulnak elő, amelyeket a kettőshangzóban vagy hármashangzóban mássalhangzó-szerűen lehet ejteni. Általánosságban az i és az u magánhangzók szoktak félhangzóként viselkedni (ezeket a fonetikai átírásban [j] és [w] jelöli), de nyelvtől függően egyéb magánhangzók is lehetnek félhangzók (pél