esearchá Blog asearchs Greece á Customersdeals Community searcha Message o Community a
,0k Customersdeals psearchőyouzz.comesearch a Message g Message ösearché Customersdeals s Anonymous a Customersdeals a Community rsearchl Greece Anonymous z Greece rsearchn Customersdeals ük Message asearchmasearchysearchrsearchg Message ök Customersdeals r Customer zsearchvaksearcholan Customersdeals s Anonymous ót Community r Community searchl Customer m
k Anonymous searchm Customer l Blog esearchet Customer n Community m Anonymous lsearchhsearchtsearchtsearchváb Customer searchi Customer s Anonymous n Message íten Message a Customersdeals é Blog ksearchlsearch Community og Customersdeals jesearchen Blog éssearchksearcht, Customer fsearchrsearchásearchu Greece asearch searchl Blog ewww.youzzjj.coms Blog é. Message Cwww.youzzjj.comu Blog z
r é
Greece ogar Customersdeals sisearcha Message r Customer Message ksearchv Customer tsearche Message tet
sr Greece Customer u Blog ot Customer ak Anonymous Message o Greece ysearcha Customersdeals mag Community a Community 
yelv több mint kétezer egyszerű gyökérszót számlál. Ezek mind egyszótagúak és sok, más szónak alapját képezik. Továbbá azt a következtetést vonták le, hogy a magyar nyelv ragozó nyelv és sok raggal, képzővel rendelkezik. Szerintük a magyar nyelv több mint kétszáz képzőt, ragot számlál. Ebből nyolcvan egyszerű és egyszótagú. Ezek segítségével nagyon sok új szó képezhető.
A magyar szavak etimológiáját Czuczor és Fogarasi a gyökérszavak segítségével vezették le. Czuczorék alaposan dolgoztak, mikor a magyar gyökérszavakat összehasonlították más nyelvek, nyelvcsaládok gyökérszavaival. Attól eltekintve, hogy minél több egyező gyökérszót vettek figyelembe - hangutánzókat mellőzve - óvakodtak olyan párhuzamok alapján, mint például 150 szanszkrittal egyező gyökérszó alapján, a magyar nyelvnek ilyen-olyan rokonságot tulajdonítani. Szerintük a rokonsági kérdés még több kutatást igényel.
Német nyelvlaboratórium
A tizenkilencedik század második feléig alig volt valamilyen rendszeres kutatás a magyar nyelv és a finnségi nyelvek rokonsági kérdésében. Legfeljebb felületes, korlátozott nyelvi párhuzamokról volt szó, amelyeket bizonyítékként használtak arra a feltevésre, hogy a magyarok és a finnek ugyanabból a törzsből fakadnak, a magyar őshaza Európa vagy Szibéria északi részén terül el.
Ez a helyzet változott, mikor a magyarok 1849-ben elvesztették Szabadságharcukat. Kiderült, hogy osztrák uralom alatt kellett maradniuk. Tíz évig, 1849-től 1859-ig az osztrák kormányzó Alexander Bach erős kézzel kormányozta Magyarországot. Az ő uralma alatt kemény germánosító politikát folytattak Magyarországon. Sőt 1858-ban azt tervezgették, hogy a németet tegyék a Tudományos Akadémia hivatalos nyelvvé. Ez ellen Széchenyi is tiltakozott attól félve, hogy az Akadémia eredeti célkitűzését, a magyar nyelv tanulmányozását, nem lehet megvalósítani. A Bach-korszakban a magyar nyelv északi rokonságának gondolata teret hódított, főleg akadémiai körökben.
A jogász Hunfalvy Pál (1810-1891) fanatikus hirdetője lett annak a feltevésnek, hogy a magyar és a finn nyelv külön nyelvcsoportot alkotnak. Hunfalvy a felvidéki német kisebbséghez tartozott. Eredeti családnevét Hunsdorfer-t akkor magyarosította, mikor 1841-ben tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. A Békepárt parlamenti képviselője volt. Annak a Békepártnak, amely a Habsburg Házzal kiegyezni akart. Hunfalvyt 1851-ben kinevezték a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárossá. Ezt a állást haláláig 1891-ig töltötte be.
Hogy Hunfalvyról miként vélekedtek akadémiai körökben azt ő magától tudjuk meg. 1883-ban azt írta, hogy 27 évvel előbb, azaz 1856-ban, ismert, tekintélyes magyar nyelvészeket szólított fel arra, hogy támogassák az ő új folyóiratát, a Magyar Nyelvészetet. Többen azonban erre nem voltak hajlandók, mivel akadémiai körökben azt suttogták, hogy az osztrák kormány lefizette Hunfalvyt azzal a céllal, hogy a magyar nemzet becsületét szégyenítse meg az állítólagos finn rokonsággal. Tény, hogy Hunfalvy Pál rögtön az akadémiai kinevezése után 1851-ben támadásba lendült az Akadémiai Nagyszótár ellen. Hunfalvy azonban már nem volt képes a projektumot leállítani. Ahelyett azzal próbálkozott, hogy kiüsse a projektum tudományos alapjait:
A kőszirtek, melyekben a nyelvvizsgálás nálunk ütközik, leginkább a betűk jelentése s a szógyökök.
Valamely nyelvnek szógyökeiről egyedül a rokon nyelvek vizsgálatával együtt lehet okosan beszélni.
Hunfalvy ezzel azt akarta mondani, hogy a magyar nyelv gyökérszavai csak akkor számítanak az alapszókincshez, ha ezek a szavak előfordulnak rokonnyelvekben is, mint a finnben. Olyan magyar gyökérszavak, amelyeknek nincsen ellenpárja a rokonnyelvekben szerinte jövevényszavak. Hunfalvy eleinte rokonnyelvnek tekintette az összes urál-altaji nyelvcsalád tagjait, a tunguzt, mongolt, törököt, finnt.
Reguly Antal, Budenz Jozef, a német nyelvész, aki 1858-ban került Magyarországra, hatására Hunfalvy 1860 körül a magyar nyelv rokonságát leszűkítette az északi nyelvekre. Az 1861-ben közzétett Finn Olvasókönyvében Hunfalvy a finn nyelvet jelöli ki, mint a nyelvrokonsági kérdés kutatására nézve legfontosabb nyelv. Hunfalvy álláspontja teljesen eltért az Akadémiai Nagyszótár elveitől, amelyet ő tudománytalannak mondott. Ironikusan az ő nyelvkutatási programja egyáltalán nem volt ésszerű nyelvkutatás, de az agyonpolitizált, magyarellenes Bach-korszakban mégis sikerült neki programját áterőszakolni a az Akadémián. Hunfalvy a következő elveket vallotta: a magyar nyelv anyagát rekonstrukció nélkül kell bemutatni, ami azt jelenti, hogy a gyökérszavakról nem szabadott leválasztani a ragokat, képzőket. Elvben minden magyar szótári elemnek meg kell adni a rokonnyelvi ellenpárját. Végül a gyökérszók hamis tanát mint tudománytalant el kell utasítani.
Miközben Hunfalvy a magyar nyelv finn rokonságot bizonyító kutatási programjának a nagy vonalait vázolta fel, ennek a programnak a technikai kivitelezésével megbízta a német nyelvészt Budenz Jozefet, akit ezért a célért hoztak Magyarországra. Budenz 1858-ben érkezett Magyarországra. Huszonkét évesen még meg kellett neki tanulnia magyarul. Budenz 1836-ban született a német birodalomban, Rasdorfban. Klasszikus nyelveket, összehasonlító indogermán nyelvészetet, orientalisztikát végzett a Göttingai Egyetemen. Göttinga volt valószínűleg a legalkalmasabb hely Európában, ahol a magyar nyelv északi rokonságát lehetett tanulmányozni.
Egy rövid száz évvel korábban német tudósok, akik a német-orosz akadémián és a Göttingai Egyetemen dolgoztak, ezt a kutatási vonalat már elkezdték. Hunfalvy 1861-ben Budenzet kinevezte a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának és a könyvtárban maga mellé vette. Budenznek feladatul tűzték ki, hogy a magyart vezesse le egy hipotetikus finnugor ősnyelvből. Ez laboratóriummodelli kísérlet volt rekonstruált ősszavakkal, hangtörvényekkel, családfákkal az indo-európai nyelvészet mintájára. A huszonöt éves Budenz Budapesten inkább más dolgokkal foglalkozott volna: "Az ember könnyen elveszíti kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása."
A magyar nyelv északi rokonságának kutatása nagy lendületet kapott, mikor Budenzet 1868-ban kinevezték a Budapesti Egyetemen, a magyar-finn-ugor nyelvészet magántanárjának. 1872-ben tanszékvezető lett az altaji összehasonlító nyelvészet tanszékén. Attól eltekintve, hogy a tanszék neve utalt mind a finnségi, mind a törökségi nyelvekre Budenz kinevezése után főleg a magyar északi finnugor rokonításán dolgozott. Emiatt az altaji összehasonlító nyelvészet tanszékét úgy lehet tekinteni, mint az első finnugrisztikai tanszék Magyarországon.
Ugor-török háború
Mielőtt az az elmélet, hogy a magyar nyelv kizárólagosan rokonnyelve a finn nyelvnek végérvényesen győzedelmeskedett, azt az alternatívát, amelyet a török rokonság nyújtott mellékvágányra kellett terelni. A török rokonsági elméletet a lángeszű turkológus Vámbéry Ármin (1831/1832-1913) képviselte, akinek eredeti neve Hermann Wamberger volt. Vámbéry szegény zsidó családban született a felvidéki Szentgyörgyön. Török nyelveket tanított a Budapesti Egyetemen és titkos ügynök volt a britek szolgálatában.
Az ugor-török háborút, ahogy a vitát a magyar nyelv finn, illetve török rokonságának követői között nevezték, Vámbéry 1869-ben közzétett Magyar és török-tatár szóegyezések c. tanulmány robbantotta ki. Ebben azt állította, hogy a magyar nyelv, holott elvben finnugor eredetű, annyi elemet vett át a törökből, hogy keverék nyelvről beszélhetünk.
Az ugor-török háború tényleg kemény csata volt. Hunfalvy megakadályozta például, hogy a tehetséges nyelvész Szentkatolnai Bálint Gábor, aki a Vámbéry-táborhoz csatlakozott és a magyar nyelvet a török, mongol, dravida, kaukázusi nyelvekhez hasonlította, állást kapjon a Tudományos Akadémián. Szentkatolnai Bálint elkeseredve hagyta el Magyarországot 1879-ben. A nemzeti költő Arany János 1878-ban a következő epigrammát írta Hunfalvy és Szentkatolnai Bálint összetűzéseiről:
Budenzhez. Igazi vasfejű székely a Bálint:
Nem arra megy, amerre Hunfalvy Pál int.
Az a tény, hogy a finnek nyerték meg az ugor-török háborút alig lehet tudományos érdemnek nevezni. Ez lényegében annak volt köszönhető, hogy Hunfalvy és tábora a Bach-korszakban hatalomra került a Magyar Tudományos Akadémián.
Hogy ez tényleg így van, azt a magyar szókincs finnugor elemeinek feltérképezése támasztja alá, amit a finnugrista Klima László végzett el 1991-ben. Klima szerint a magyar nyelvben 660 finnugor szótári elem fordul elő. Ebből a finnugristák szerint 319 egyezik meg a vogullal, 287 az osztjákkal, 221 a zürjénnel, 199 a votjákkal, 153 a cseremisszel, 156 a mordvinnal, 212 a finnel, 160 az észttel, 173 a lappal. Ha Czuczor-Fogarasit követve a magyar nyelv szótári alapelemeit bő 2080-ra tesszük, azaz bő 2000 gyökérszó és 80 egyszerű rag, képző, akkor a magyar és a finn szótári elemek párhuzamai csak tíz százalékát teszik ki az összes magyar szótári alapelemnek. Ez a százalékarány még kisebb lesz, ha a finn nyelvből is csak az alapelemeket, a gyökérszavakat, vesszük figyelembe.
Az 1867-es, Ausztria és Magyarország közötti kiegyezésnek köszönhetően jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia Ferenc József császár és király uralma alatt. Az a kérdés merül fel, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar nyelv ázsiai rokonságnak kutatása miért nem élvezte ugyanazt a státuszt, mint az északi rokonság kutatása. Hiszen a kiegyezéssel véget ért Magyarország germánosítása és lehetőséget adott a magyaroknak, hogy minden területen szabadon bontakozzanak ki. A megváltozott politikai és kulturális légkör mi xCommunity Customersdeals H Customer No Blog 32 Anonymous Message To Greece Discover Easy Guarantee Health Love Money New Proven Results Safety Save You Customer Deals A kétszer kaksi igazsága, Válasz Rédei Károlynakd c Www.youzzlive s Discover k k 1 Www.youzzjj.com oCommunity Customersdeals H Customer No Blog 32 Anonymous Message To Greece Discover Easy Guarantee Health Love Money New Proven Results Safety Save You Customer Deals A kétszer kaksi igazsága, Válasz Rédei Károlynakp a Proven